„Értőbben olvasunk, tisztábban emlékezünk, jobban élvezzük az élet kínálta örömöket, ha van egy barátunk, akivel mindezt megoszthatjuk.” (Pam Brown)
Arisztotelész: „A barátság, egy lélek, mely két testben lakozik.”
„Az ember amióta csak létezik, látványul kínálkozik önmagának. Évezredek óta valóban nem is szemlél mást, mint önmagát.” (Teilhard de Chardin)
A barátság olyan kivételes érték és valódi kincs, amelyet csak azok ismernek igazán, akik már megtapasztalhatták annak pozitív hatásait. Érezték, milyen felszabadulást és belső nyugalmat ad egy olyan őszinte beszélgetés, ami megismételhetetlen és mégis megtörténik később újra, csak talán egészen más témában. Olyan összekapcsolódás ez két ember között, amit ebben a tiszta formában másképpen nem élhetünk meg.
A barátság és a barátokkal való személyes találkozások jótékony hatását már számos kutatás bizonyította. Testünkre és lelkünkre egyaránt pozitívan hat: véd a depresszió ellen, erősíti az immunrendszerünket, segít könnyebben elviselni az élet nehézségeit, támogat a stresszoldásban, jobb szokásokat vehetünk fel a barátainknak köszönhetően, sőt: még az önmagunkkal való kapcsolatot és saját fejlődésünket is segíti.
Andrea Bonior, klinikai szakpszichológus a kollégákon keresztül történő ismerkedésben, az új közösségek keresésében, a kérdések feltételében és a rájuk adott válaszok megjegyzésében, valamint a véletlen találkozások megszervezésében látja a sikeres barátkozás kulcsát.
Fenntartásuk alapja pedig – ahogyan a legtöbb emberi kapcsolatnál is – a mindennapokban egymásra fordított időben, figyelemben és legfőképpen a személyes találkozásokban keresendő.
A barátság és a barátokkal való személyes találkozások jótékony hatását már számos kutatás bizonyította. Andrea Bonior, klinikai szakpszichológus a The friendship Fix: The Complete Guide to Choosing, Losing, and Keeping Up With Your Friends című könyvében kiválóan összefoglalja a barátságokkal járó egészségügyi előnyöket:
1. Jobb szokások – Az egészséges emberekkel fenntartott jó barátság fertőző hatással jár, vagyis ha sok időt töltünk olyanokkal, akik jót tesznek nekünk, egyre több egészséges szokást veszünk fel, például bekapcsoljuk a biztonsági övet, és használni kezdjük a naptejet. Az egészséges barátok miatt mi magunk is egészségesebbek akarunk lenni.
2. Figyelmeztetnek, amikor valami nincs rendben – A barátaink nem csupán szerepmodellek, hanem pillanatnyi lelki és testi egészségünk fokmérői is. Gyakran a barátok veszik észre, ha például túl sokat kezdünk inni, vagy túlzásba visszük a munkát. Ha valakinek nincsenek ilyen közeli társai, sokkal könnyebben belecsúszik a rossz szokásokba.
3. Védenek a depresszió ellen – Nyüzsgő, de néha személytelen világunkban gyakori az elszigeteltség érzése, hiába van valaki tele Facebook-os „barátokkal”. A szoros, tápláló barátságok azonban elterelik a depresszív gondolatokat, ha pedig mégis lesújtott, segítenek gyorsabban talpra állni.
4. Trauma feldolgozása – Egyértelmű, hogy traumás események után a társadalmi támogatás nyom a legtöbbet a latba. Minél jobb, annál gyorsabban talpra tudunk állni, és annál kisebb az esélye a poszttraumás stressz-betegség kialakulásának.
5. Stresszoldás – Könnyen félresöpörjük a barátságokat, amikor stresszes időszakot élünk át. Pedig a barátokkal töltött idő gyógyító hatása javítja életműködésünket, hatékonyabbá és kevésbé ingerlékennyé tesz bennünket. Segít megbirkózni problémáinkkal, ha egy jót nevethetünk, valaki meghallgat, vagy barátunk rémtörténete eltereli a figyelmünket saját rossz helyzetünkről.
6. Elménk megnyitása – Az eltunyulás a lelki és a testi egészségünkre is rossz hatással lehet. Minél jobban beszűkülünk, annál gyorsabb a leépülés az öregedés során. A jó barátok új tevékenységekkel, érdeklődési körökkel és gondolatokkal ismertetnek meg bennünket, ami nem csak életminőségünket, hanem élettartamunkat is befolyásolja.
A fentiek mellett a barátaink sokszor képesek érdemi segítséget is nyújtani (pénzzel, étellel, szállással, tanáccsal, szubjektív helyzetértékeléssel) olyankor, amikor egyedül jóval nehezebben boldogulnánk. Támogatnak bennünket abban, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, és fokozzák az önbecsülésünket, mivel elfogadnak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. A barátok nélküli emberek hajlamosabbak önmagukat vádolni a történtekért, hiszen semmiféle külső viszonyítási alapjuk nincsen.
Habis Melinda, klinikai szakpszichológus a kiegyensúlyozott baráti kapcsolatok immunrendszerünkre gyakorolt pozitív hatására is rámutat, melyet kutatásokkal is alátámaszt. Szerinte az elszigeteltség a halálozásnak önmagában is legalább akkora előrejelzője (különösképpen a férfiak körében), mint a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a testedzés hiánya. Mindezek fényében kijelenthető, hogy a támasznélküliség, a másoktól való elszakadás érzése a legveszélyesebb testi-lelki egészségünkre nézve.
A szakértő javasolja, hogy éppen ezért egészségünk védelmében elfoglaltságainkra hivatkozva ne szorítsuk háttérbe emberi kapcsolatainkat, szabadidőnket ne csak magányos tevékenységgel vagy a technika vívmányaival (kapcsolataink ezáltal történő ápolásával) töltsük.
Barátokra mindenkinek szüksége van, hiszen az ember társas lény – ugyanakkor sajnos nem mindenkinek adatik meg az igaz barát. Vajon honnan ismerhetjük fel, hogy kivel építhetünk ki valóban kiegyensúlyozott baráti kapcsolatot?
Dr. Gőgh Edit, pszichiáter a barátság főbb jellemzőit így fogalmazza meg:
- kölcsönösség
- egymást kiegészítő hasonlóságok és eltérések. Se túl hasonló, se eltérő ne legyen! (ne legyen egyik a másiknak a „visszhangja” …)
- őszinteség
- hűség
- érdekmentesség
Mi az, ami nem barátság? A pszichiáter felhívja a figyelmet arra, hogy a szó felhígult.
- „Kedves Barátom” írjuk, vagy mondjuk… annak, kihez csak jó társadalmi kapcsolat fűz (felkapaszkodás)
- Mintha egy felsőbbrendű valaki méltóztatna megszólítani egy alsóbbrendűt…(lekezelés)
- Fiatalok összetévesztik a barátot a társsal: a társ ugyanannak a csoportnak tagja, együtt szórakoznak, de nem ismerkednek meg közelebbről. A társ csoportban kellemesebben érzi magát, mint kettesben, a barát fordítva. A társnak nincs mélyebb mondanivalója, a barátnak van!
A halmaz.hu szerint a barátság az alábbi négy alappilléren nyugszik:
- Közös pontok: ez adja a barátság lényegét, hiszen ettől barátok a barátok!
- A „bajban terem” próbája: az igaz barátság a bajban mutatkozik meg, a hamis barátok pedig itt hullanak ki. „Baj” azonban nem csak külső tényező lehet, hanem a barátok között megmutatkozó feszültség is, amely az igaz barátságot végül erősebbé teszi.
- Az idő tényezője: segít az összecsiszolódásban, emellett pedig szorosabbra fűzi a valódi és eltávolítja a felszínes barátságokat.
- A kölcsönösség tartóoszlopa: „kell, hogy mindketten együttesen akarják egymást, kezdeményezzenek, és egyenrangú partnerek legyenek.”
Hogyan kezdjünk bele a barátkozásba, ha úgy érezzük, nincsenek barátaink vagy túl kevés igazán jó baráti kapcsolattal rendelkezünk? Aggodalomra semmi okunk, ugyanis Andrea Bonior könyvében számos jó tippet kapunk erre vonatkozóan:
- Kérd meg kollégáid, hogy mutassanak be másoknak!
„Csakúgy, mint az üzleti életben, semmi sem hatékonyabb annál, ha valakivel egy másik személy, vagy ajánlás által ismerkedsz meg. Vagyis: több sikerrel szerezhetsz új barátokat, ha egy már meglévő ismerős vagy kolléga mutat be nekik.” – írja a pszichológus. Gondold végig, hogy van-e olyan kollégád, akivel már jóban vagy és aki hetente többször más társaságokkal megy ebédelni, esetleg munkaidő után összeül számodra ismeretlen barátaival, kollégáival egy italra. Ezek az alkalmak számodra kiváló lehetőséget biztosítanak az ismerkedésre. Nyugodtan kérd meg a kollégádat, hogy csatlakozhass ezekre az eseményekre és előbb-utóbb biztosan találsz valaki olyat a társaságban, aki szimpatikus számodra. - Keress új közösségeket!
„A jó barátságok hajlamosak olyan emberek között kialakulni, akiknek van valamilyen közös érdeklődési körük, vannak közös élményeik” – írja Andrea. Éppen ezért az iskola vagy a munkahely a barátságok kialakulásának egy természetes helyszíne. Ha azonban ezen kívül is szeretnél új emberekkel megismerkedni, akkor írd össze a hobbijaidat és keress olyan csoportokat, akik hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek és azzal kapcsolatos eseményekre járnak. - Ismerkedés közben kérdezz, és mindig próbálj emlékezni is a válaszokra!
Ismeretlenekkel beszélgetést kezdeményezni és azt fenntartani egészen más dolog, mint egy barátságot kiépíteni. Igyekezz úgy terelni a beszélgetések fonalát, hogy ne ragadjatok meg a sekélyes témáknál, hanem jöjjenek szóba olyan dolgok is, amelyek az élményeiteken, tapasztalataitokon keresztül összekapcsolnak benneteket. Ilyenek lehetnek a közös hobbik, mindkettőtök által nézett sorozatok, közös kirándulási helyszínek, valamint a munkahelyi tapasztalatok. Rákérdezhetsz arra is, mivel foglalkozik éppen vagy mire készül az életében, hátha van átfedés a te életed és az övé között. Jegyezd meg a válaszokat és legközelebb kedvesen, érdeklődően kérdezz rá, hogyan alakult az előző találkozásotok óta az adott téma. - Vedd át a sors szerepét és szervezz meg egy véletlent!
Ha már többször találkoztatok új barát jelölteddel mások társaságában és úgy látod, nyitott lenne a „kettesben” való találkozásra is, akkor érdemes kicsit kimozdulni az eddigi közegből. Ha bátrabbnak érzed magad, nyugodtan felteheted neki a kérdést egy megfelelő alkalommal, hogy van-e kedve legközelebb együtt elmenni arra a meccsre, amelyikben a kedvenc csapatotok játszik, esetleg együtt sportolni vagy más hobbitokat közösen is kipróbálni. Tanácsos olyan helyre hívni, ahol nem csak ketten lesztek, például egy bár, egy kerti sütögetés más ismerősökkel vagy egy koncert. Amennyiben félsz a visszautasítástól, megpróbálhatod átvenni a sors szerepét is. Vegyél két jegyet egy koncertre vagy meccsre, ami mindkettőtöket érdekel, majd füllentsd azt, hogy csodák csodájára kaptál ingyen két jegyet, és nem találtál mást, aki ráérne elmenni veled az eseményre. Ez egy nem rámenős, de mégis jó módja annak, hogy az első igazi találkozásotok „kettesben” megessen.
Barátkozni nem nehéz, ha nyitott személyiséggel és pozitívan állunk a dolgokhoz! Ha kicsit zárkózottabbak vagyunk, nehezebben barátkozunk, igyekezzünk legyőzni a félelmeinket és adjunk lehetőséget magunknak a barátokkal teli életre.
Emellett azonban érdemes elfogadnunk azt, hogy a barátság bizonyos szempontból kicsit hasonló, mint a szerelem: ha működik a „kémia”, akkor sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a baráti kapcsolatokat is ápolni kell és a hosszú távú fenntartásuk kulcsa a mindennapokban keresendő.
Herendi Kata, pszichológus szerint a barátságot az odafigyelés olykor apróságnak tűnő, de folyamatos gesztusai tartják életben. „Az első és legfontosabb dolog, amit tehetünk, ha igazi, hosszan tartó baráti kapcsolatra vágyunk az, ha annyiszor találkozunk a számunkra fontos emberekkel, ahányszor csak tehetjük. Martin Seligman és Ed Diener szerint az igazán boldog emberek erős, közeli kapcsolatot ápolnak a barátaikkal. A kutatási eredmények alapján a barátságot leginkább a személyes találkozás erősíti, azaz jó, ha az üzenetváltások és a telefonhívások mellett a közös programokra is időt szakítunk.
Bár a mindennapok mókuskerékben ez nem könnyű, de a titok valóban a rendszerességben rejlik: egy vizsgálat szerint azok a barátságok maradnak velünk igazán sokáig, ahol nem telnek el hónapok „rádiócsendben”, hanem legalább 15 naponta hallunk egymásról valamilyen formában. Ragadjunk hát tollat (illetve billentyűzetet), telefont, amilyen sűrűn csak tehetjük – ahhoz, hogy az igaz barátság testi-lelki egészséget támogató hatásait minél tovább élvezhessük, nem kell mást tennünk, csak jó barátként viselkednünk, és kimutatnunk a szeretetünket azoknak, akik fontosak számunkra.”
Források:
Andrea Bonior: The friendship Fix: The Complete Guide to Choosing, Losing, and Keeping Up With Your Friends (2011)
Onlinetanacsadas.hu – Habis Melinda, klinikai szakpszichológus
Pszichologuskereso.hu – Dr. Gőgh Edit, pszichiáter
